Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kövér porcsin

2016.08.27

kover_porcsin.jpg

 

 

 

Kövér porcsin

Portulaca oleracea ssp. sativa (Haw.) Celak - Portulacaceae

A porcsinfélék kis család, 19 nemzetségének mintegy 500 faja van csak. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családjához áll közel és a szegfűfélék (Caryophylla-ceae) felé vezet át. A családban alig vannak cserjék vagy feleseljék, zömük lágy szárú, fűnemű, leveleik gyakran pozsgá-sak. A család valamennyi nemzetsége, így a Portulaca is, amerikai származású, bár egyesek a Portulacát ázsiai és afrikai eredetűnek tekintik. Európába afrikai közvetítéssel került és ma már az egész világon elterjedt.

A kövér porcsin egyéves, pozsgás szárú és levelű növény. Karógyökere nem hatol mélyen a talajba, de sok oldalgyökeret fejleszt. Kerti változatának szára felálló, míg a vadon előforduló porcsiné heverő. A levelek nagyok, lapát alakúak és pozsgásak, a száron szőrtan helyezkednek el, a pál-hája vékony-hártyás. A pozsgás levél és szára mostoha környezeti viszonyokhoz - tartós vízhiány - való alkalmazkodás során alakult ki. A nehezen megszerzett vízzel is jól tud gazdálkodni a növény, mert bőrszövetének külső fala igen vastag, ezért a párologtatást a minimumra csökkenti. A virágok sárgák, aprók, csukottak és a murváskodó levelek hónaljában ülnek. A sugarasan részarányos virágok ötkörösek és öt, esetleg négy tagúak. A zöld színű csészelevelek szabadon állnak és jóval hosszabbak a sziromleveleknél. A szintén szabadon álló, sárga sziromlevelek enyhén kicsípettek. Az öt, esetleg négy porzószál alsó része a sziromlevelekhez simul, de a végén aportokokat kiemelik. A termő 2-8 termőlevélből alakul, a felső állású magház egy rekeszű, a magkezdemények a magház tengelyén helyezkednek el, termése kupakkal nyíló tok. A magok rendkívül aprók, 1 mm-nél kisebb átmérőjűek, barnásfeketék, csipkés szélűek és fényes rücskös felületűek.


Környezeti igénye

Szélsőséges hőmérsékletű területeken is megtalálható, bár kifogástalanul csak melegben, 20-25 °C-on fejlődik: Ez Közép-Európában július-augusztusban következik be. A palántakoron túljutva már hűvösebb időben is növekszik. Teljesen kifejlett állapotban, enyhe télen még hazánkban is áttelelhet.

Nagyon fényigényes, mint általában a pozsgás növények. Heverő szárú típusa gyenge fényben felálló szárú lesz, de a szárrészek megnyúlnak, etiolálódnak és elvékonyodnak. A megnyúlt etiolált részek szilárdsága is megváltozik, szerkezetük lazává válik. Magánosán, tűző napfényben érzi jól magát, ezért sűrű ültetésével vigyázni kell.

Vízigényéről, öntözéséről nincs pontos adat, de öntözés nélkül is termeszthető, még aszályos években is. Túlöntözésre érzékeny, több kárt teszünk benne, mint amennyit használunk neki. Természetesen folyamatos szedésekor célszerű a vízpótlásról gondoskodni, nehogy a növekedése megtörjön. Talajban általában nem válogatós. Megfelelő számára a laza homoktalaj és a kötött agyagos is, de kedveli a jó vízáteresztő, mérsékelten kötött, meszet tartalmazó földet. Erőteljes, gyors növekedéséhez sok nitrogént igényel, amelyet célszerű a vegetációja alatt fejtrágyaként több részletben kijuttatni. Nitrogén hiányában csökken, sőt meg is áll a növekedése, a levelek elvékonyodnak és elszíneződnek.


Termesztése

Viszonylag nagy fény- és hőigénye miatt Magyarországon elsősorban másodnövényként érdemes termeszteni. Hagyma, zöldborsó stb. után a talajt alaposan kapáljuk fel, esetleg fel is áshatjuk. Mindkét esetben a kiszáradás megakadályozására azonnal gereblyézzük el.

Június-júliusban sorba vagy szórva vetjük. Sorvetéshez 30-40 cm-es távolságra húzzuk ki a sekély barázdákat, éppen csak jelezzük a sort. Szórt vetésnél a kijelölt terület egészére bőven juttassunk magot, mert csírázása sokszor bizonytalan. Vetés után enyhén tömörítsük a talajt, majd a biztosabb kelés érdekében öntözzük be.

A túl sűrű kelést ritkítsuk ki, fajtától függően, 10-20 cm-es távolságra. A kiegyelt növények át is ültethetők. A biztosabb telepítés érdekében palántáról is szaporítható. Hidegágyból háromhetes palántakor körül ültessük ki. A kiültetés után 3-4 hét múlva megkezdhetjük a szedését.

Különösebb ápolási munkát nem igényel. Heverő változata fokozatosan beborítja a talajt, elnyomja a kelő gyomnövényeket. Ne hagyjuk elgyomosodni azonban a területet, mert ez csökkenti a hozamot. A 2-3 hetes szedési ciklusok érdekében többszöri fejtrágyázást és öntözést igényel. Egy-egy növény kellő gondozással 3-4-szer ad felhasználható termést. A szedést követően 24, maximum 48 óra múlva használjuk fel, mert könnyen megfonnyad és értéktelenné válik.

Tavaszi termesztésével is kísérletezhetünk. Ilyenkor márciusban neveljük meg a palántát és áprilisban ültessük ki. Korábban kevés a fény és alacsony a hőmérséklet számára.

Június végétől kezdve az őszi fagyokig folyamatosan virágzik. Elszórt magjai, ha egy kis nedvességhez jutnak, az egész nyár folyamán, sőt még ősszel is, a fagyokig csíráznak. Nagyfokú alkalmazkodóképessége révén jelenleg a föld meleg és mérsékelt égövi területein egyre erőteljesebben terjed.


Felhasználása

Kertekben, művelt talajokon, szőlőkben közönséges gyomnövényként előforduló alakjából szelektálták ki a felálló szárú, kerti, termesztett formáját, amely könnyen elvadul és visszaüt az eredeti anyagra. A múlt században és a két világháború közötti időszakban hazánkban is ültették helyenként a házikertekben. Napjainkban csak Nyugat-Európa egyes országaiban termesztik felálló és heverő változatait. A trópusi és szubtrópusi tájakon továbbra is általánosan elterjedt tápláléknövény. Elsősorban salátának és levesnek használják, de főzeléknek is megfelelő, jellegtelen ízű, ám fűszerezhető. A középkorban gyógynövényként ültették és nehezen gyógyuló sebek kezelésére használták.


RECEPTEK

• Porcsinkrémleves
50-60 dkg porcsin, csontié, fűszerek, 1 vöröshagyma, 2 tojás, 2 dl tejföl.
Turmixgépbe öntjük a csontlét, amelybe belefőztük a hagymát, a fűszereket (sót, borsot), de nyersen adjuk hozzá a porcsint, valamint a tojást, és mixelés után forraljuk föl. Tejföllel tálaljuk.

• Párolt porcsin
50 dkg porcsin, olaj, szójamártás, só.
A porcsint olajon pároljuk meg, hogy kissé megpuhuljon. 3 evőkanál szójamártás, pici só és pároljuk még 5 percig. Azonnal tálaljuk.

• Porcsinsaláta
60 dkg porcsin, 1 doboz konzervkukorica, 1 kis fej újhagyma, kiskanál mustár, cukor, ecet, só, olaj, petrezselyem, kapor, 2 dl tejföl.
A leveleire szedett porcsint összekeverjük egy doboznyi levőtől lecsurgatott kukoricával és jégbe hűtjük. Finomra összevágjuk, a hagymát, elkeverjük a mustárral, kiskanálnyi porcukorral, ugyanennyi ecettel, sóval meg 5 kiskanálnyi olajjal. Felengedjük 2 deci tejföllel vagy kefirrel, közékeverünk egy-egy csokor finomra vágott petrezselymet meg kaprot és hűtőszekrénybe tesszük. A salátát tálalás előtt öntsük le ezzel az ízekben gazdag mártással.